A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek

Évek: 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939

[szerkesztés] Események

• Percy Shaw angol gyáros, feltaláló. Leghíresebb és legfontosabb találmányát, a macskaszemet szabadalmaztatta.
• január 1. – Életbe lép az „örökletes betegségekben szenvedők” kötelező sterilizálásáról szóló törvény Németországban
• január 26. – Aláírják a 10 évre szóló német–lengyel megnemtámadási egyezményt.
• február 8. – Jugoszlávia, Görögörszág, Románia és Törökország részvételével létrejön a Balkán-antant.
• február 9. – Az ún. Balkán-antant (jugoszláv–román–görög–török szövetség) létrejötte.
• április 20. – Heinrich Himmler kerül a Gestapo élére.
• május 1. – Jugoszláv-német gazdasági egyezményt írnak alá; megkezdődik a jugoszláv külkereskedelem átorientálódása.
• június 29–30. – „A hosszú kések éjszakája”.
• július 25. – Sikertelen nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet Bécsban, osztrák náci puccsisták megölik Engelbert Dollfuss osztrák kancellárt.
• augusztus 2. – Paul von Hindenburg német birodalmi elnök elhunytával Hitler „vezér és birodalmi kancellár” címet vesz fel, a saját kezében egyesíti az államfő és a miniszterelnök hatáskörét, a pártvezérség megtartásával.
• szeptember 15. – A Szovjetunió belép a Népszövetségbe.
• október 9. – Usztasa merénylet Marseille-ben I. Sándor jugoszláv király ellen; az új uralkodó – a kiskorú II. Péter mellett régens – Pál herceg.
• november 22. – Belgrád az I. Sándor ellen elkövetett királygyilkosságban való részvétellel vádolja Magyarországot a Népszövetségben.
• november 24. – Sipőcz Jenőt, Budapest polgármesterét főpolgármesterré nevezik ki. (Utóda december 14-étől Szendy Károly.)

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1934 a filmművészetben

• június 9. – Első alkalommal jelenik meg Donald kacsa portréja.

[szerkesztés] 1934 az irodalomban

• József Attila: Medvetánc
• Thomas Mann: József és testvérei című tetralógia II. kötete
• Weöres Sándor: Hideg van (első kötete)
• Szerb Antal: A Pendragon legenda

[szerkesztés] 1934 a zenében

• Bartók Béla megírja V. vonósnégyesét

[szerkesztés] 1934 a sportban

• Az FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub 13. bajnoki címe.
• Stankovics Szilárd kezdeményezésére Milánóban megtartják az első Atlétikai Európa-bajnokságot. A sportág első magyar Európa-bajnokai: Szabó Miklós és Kovács József.

[szerkesztés] Születések

• január 5. – Láng József színész
• január 7. – Dr. Kollányi László, Fleischmann Rudolf díjas növénynemesítő († 2006)
• január 8. – Szabó Iván, mérnök-közgazdász, politikus († 2005)
• január 16. – Gyuricza József, tőrvívó világbajnok
• január 17. – Hatlaczky Ferenc, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó, építészmérnök († 1986)
• február 12. – Ladányi Mihály, költő († 1986)
• március 9. – Jurij Gagarin, űrhajós († 1968)
• március 12. – Moldova György, író
• március 26. – Harkányi Endre, színművész
• március 27. – Csurka István, író, politikus
• március 31. – Carlo Rubbia, Nobel-díjas olasz fizikus
• április 10. – Durkó Zsolt, magyar zeneszerző († 1997)
• április 15. – Bodrogi Gyula, színész
• április 22. – Jack Nicholson, amerikai színész
• április 30. – Jerry Lordan, angol énekes, zeneszerző († 1995)
• május 11. – Fonyó József, Jászai Mari- és Aase-díjas színész († 2004)
• május 23. – Dr. Robert Moog, a róla elnevezett szintetizátor feltalálója
• június 6. – A későbbi II. Albert belga király, III. Lipót belga király és Astrid svéd hercegnő második fia
• június 9. – Károlyi Pál zeneszerző
• július 25. – Claude Zidi, francia filmrendező, operatőr és forgatókönyvíró
• augusztus 4. – Bodó Andrea, olimpiai bajnok tornász
• augusztus 7. – Simó Sándor, filmrendező († 2001)
• szeptember 7. – Bitó László, orvoskutató, író
• szeptember 21. – Leonard Cohen, költő, regényíró, énekes és dalszövegíró
• szeptember 29. – Ilia Mihály, Széchenyi-díjas irodalomtörténész
• szeptember 30. – Földy László, Európa-bajnok asztaliteniszező
• október 10. – Hervay Gizella, költő, író, műfordító († 1982)
• október 16. – Marosi József, olimpiai ezüstérmes vívó
• november 9. – Carl Sagan amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus († 1996)
• november 12. – Charles Manson amerikai bűnöző, akit többek közt az 1960-as években elkövetett Tate-LaBianca gyilkosságok kiterveléséért ítéltek el
• november 27. – Lukács Lóránt, Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező
• december 9. – Garas Dezső, színész, rendező
• december 15. – Sztanyiszlav Sztanyiszlavavics Suskevics, belarusz tudós és politikus, 1991–1994 között a Belarusz Köztársaság ideiglenes államfője
• december 28. – Maggie Smith, angol színésznő

[szerkesztés] Halálozások

Móra Ferenc

• január 6. – Nyilasy Sándor, festőművész (* 1873)
• január 20. – Deák-Ébner Lajos, festőművész (* 1850)
• február 8. – Móra Ferenc, író (* 1879)
• február 17. - I. Albert belga király (* 1875)
• február 23. – Edward Elgar, brit zeneszerző (* 1857)
• június 18. – Derkovits Gyula, magyar festő és grafikus (* 1894)
• június 26. – Széchényi Dénes diplomata (* 1866)
• július 4. – Marie Curie, lengyel származású kétszeres Nobel-díjas francia fizikus (* 1867)
• július 25. – Engelbert Dollfuss, osztrák kancellár (* 1892)
• augusztus 2. – Paul von Hindenburg, német elnök (* 1847)
• október 11. – Kövesligethy Radó, magyar csillagász, geofizikus, akadémikus (* 1862)
• december 1. – Szergej Mironovics Kirov vezető szovjet kommunista politikus (* 1886)

[szerkesztés] Nobel-díjak