A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az „Europa” lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Európa (egyértelműsítő lap).

Műholdfelvétel Európáról.

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál-hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.

Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 400 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld egytizenötödét teszi ki.

Európa elhelyezkedése a Földön

Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666 és fél millió főre becsülték, ami a Föld népességének egyhetede.

Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja.

[szerkesztés] A név eredete

Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is.

Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti.

A görög mitológia elbeszélése szerint Európé egy föníciai hercegnő volt, akit Zeusz bika alakjában csábított el.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Keletkezése

Európa tájai, földtörténeti korok szerint:

• Ősidő: Balti-pajzs (Balti-ősföld), Finn-tóvidék
• Óidő: Skandináv-hegység, Brit-szigetek hegységei, Francia-, Lengyel-, Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, Urál-hegység, Velencei-hegység
• Középidő: tengeri elöntések (nincs táj)
• Újidő harmadidőszak: Pireneusok, Appeninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Alpok, Kárpátok, Kaukázus
• Újidő negyedidőszak: Skandináv-hegység fennsíkjai, Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék egyes részei

[szerkesztés] Kiterjedés

Európa föld- és vízrajza

Európa Eurázsia nyugati ötödét foglalja el. A kontinens az oroszországi Urál-hegységnél kezdődik, amely az Európa és Ázsia közti keleti határ megállapodás szerinti vonala, mely délen az Urál folyó és a Kaukázus vonalán folytatódik.

Európa határait gyakran politikai, kulturális vagy gazdasági megfontolások alapján határozzák meg. Ezért több "Európa" is létezik, amelyek méretben és a benne elhelyezkedő országok számában eltérnek egymástól.

Európa területe körülbelül 10 és fél millió négyzetkilométer. A bizonytalanságot az okozza, hogy nem mindegy, hol húzzuk meg a keleti, szárazföldi határát. A többi irányban tengerek, óceánok határolják, a déli határai mentén fekvő, stratégiai fontosságú keskeny tengeri átjárók is inkább a kapcsolattartást, mintsem az elkülönülést jelzik Afrika és Ázsia felé. Európa területének 35%-a jut félszigetekre és szigetekre. A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza 37200 km, vagyis hosszabb, mint a háromszor ekkora területű Afrikáé.

Az európai kontinens léte nem általánosan elfogadott. Sok Európán kívül született földrajzi szöveg hivatkozik Eurázsiára, vagy az "európai szubkontinensre", lévén Európát nem határolja minden oldalán tenger, és inkább kulturálisan, mint földrajzilag meghatározható egység.

Az "Európa" szót egyre gyakrabban használják az Európai Unió (EU) tagállamainak megjelölésére. Jelenleg 27 ország tagja az EU-nak. További európai államok tárgyalnak a csatlakozásról, másokkal a közeljövőben várható a csatlakozási tárgyalások megkezdése.

Majdnem minden európai állam tagja az Európa Tanácsnak, kivéve Fehéroroszországot, a Vatikánt, Kazahsztánt, és Monacót.

[szerkesztés] Vízrajz

A kontinens kicsinysége és a partvonal tagozottsága nem kedvezett a nagy folyamok kialakulásának. Vizei főként az Atlanti-óceánba és melléktengereibe ömlenek. Ezek a folyók általában kiegyenlítettebb vízjárásúak, mint keleti vagy kelet felé tartó társaik. Az Atlanti-óceánba ömlő folyók tölcsértorkolatúak (jó kikötők) a tengerjárás miatt (Elba, Temze, Rajna, Loire stb.). Jelentős folyók (Duna, Dnyeszter, Dnyeper, Don) ömlenek a Fekete-tengerbe, ezeknek deltatorkulatuk van. A lefolyástalan Kaszpi-tengerbe ömlik Európa legnagyobb folyója, a Volga (hossza 3531 km, közepes vízhozama 8150 köbm/s).

Európában igen sok a tó, főleg az egykor jéggel borított északi területeken (pl. Finnország, az ezer tó országa). A hajdani jégtakaró peremén jöttek létre a legnagyobb tavak (a Ladoga-tó és az Onyega-tó). Sok a magashegyvidéki gleccsertó (pl. az Alpokban). Délkelet-Európában lefolyástalan sóstavak is vannak. Gazdagítja a kontinens "vízi arculatát" a számtalan mesterséges víztároló és a nagy számban kiépített hajózócsatorna-hálózat.

[szerkesztés] Élővilág

Állatvilága - például Dél-Amerikáéhoz hasonlítva - fajokban nem túl gazdag. Legjellemzőbb állatai: az őz, a gímszarvas, a jávorszarvas, a barnamedve, a vaddisznó, a hiúz, a róka, a farkas, a muflon, a macskafélék, rágcsálók stb. Gibraltáron él az egyetlen majomfaj: a törökmajom. Madarai közül gyakori a sirály, a récefélék, a bagoly, a fogoly, a gólyafélék, a harkály, a sólyom, a veréb és nem utolsósorban a nagyszámú énekesmadár. A tengerekben tőkehal, tonhal, hering, delfin, rozmár és bálna is él.

Lásd még: Európa hüllőfajainak listája

[szerkesztés] Történelem

Szócikk: Európa történelme

Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A II. világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.

[szerkesztés] Kontinentális politika

[szerkesztés] Európa Tanács,  Európai Unió

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Népesség

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Európa lakossága 711 millió, ami a Föld öszlakosságának majdnem az 1/8-ad része.

A kontinens népsűrüsége 68 lakos/km², de ez jellemzően egyenlőtlen eloszlású. Ezt a természeti-földrajzi viszonyok (domborzat, éghajlat, talaj), de főleg a különböző tájegységek történelmi sajátossága és gazdasági fejlődése határozza meg.

Nyugat- és Közép-Európa iparvidékein a népsűrüség eléri a 200, sőt a 4000 lakost is négyzetkilóméterenként. A Skandináv-félszigeten a népsűrüség 15 lakosra, a sarkvidéki övezetben pedig egy lakosra, sőt még ennél is kevesebre csökken négyzetkilóméterenként.

[szerkesztés] Gazdaság

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kultúra

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Művészet

Lásd még: Európai film

[szerkesztés] Kulturális események

Lásd még: Európa Kulturális Fővárosa

[szerkesztés] Régiók, államok

Európa hat földrajzi régiója és államaik:

• Nyugat-Európa
  • Franciaország^[1]
  • Belgium, Hollandia, Luxemburg (együtt: Benelux-államok)
  • Egyesült Királyság, Írország (együtt: a Brit-szigetek államai)
• Közép-Európa
  • Németország, Svájc, Liechtenstein, Ausztria, Szlovénia
  • Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia^[2] (együtt: Kelet-Közép-Európa)
• Dél-Európa
  • Olaszország, San Marino, Vatikán (együtt: az Appennini-félsziget államai)
  • Málta
  • Monaco
  • Spanyolország, Portugália, Andorra (együtt: az Ibériai-félsziget államai)
• Délkelet-Európa (a Balkán-félsziget államai)
  • Horvátország^[3], Bosznia-Hercegovina, Szerbia^[4], Montenegró, Koszovó, Albánia, Macedónia, Görögország, Bulgária, Törökország (európai rész)
• Kelet-Európa (Európai FÁK-államok)
  • Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Oroszország (európai rész)^[5], Kazahsztán (európai rész), Azerbajdzsán (európai rész), Grúzia (európai rész)
• Észak-Európa
  • Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia (együtt: Skandináv országok)
  • Észtország, Lettország, Litvánia^[6] (együtt: Balti országok)
  • Izland

Az európai államok területi, lakossági és gazdasági összehasonlító adatait lásd: Európa országai

[szerkesztés] Európa államainak és különleges területeinek listája

A földrajzi értelemben vett Európában jelenleg az alábbi államok és területek találhatók (ábécé-sorrendben):

Európa országai

Európa kiterjedése (lásd még transzkontinentális ország):

██ Európa, egy általánosan elfogadott meghatározása szerint

██ Európai állam Ázsiába nyúló összefüggő területe

██ Földrajzilag Ázsiában fekvő rész, amelyet kulturális és történelmi okokból európainak tartanak

[szerkesztés] Független államok

[szerkesztés] Kisebb európai területtel rendelkező ázsiai államok

[szerkesztés] Európához is sorolt egyéb ázsiai államok

[szerkesztés] Vitatott államiságú területek

[szerkesztés] Függő területek

Akrotíri és Dekélia [21] Feröer [22] Gibraltár [23] Guernsey [24] Jersey [24] Man sziget [24] [szerkesztés] Nem elismert, de facto államok Észak-Ciprus [25] Transznisztria [26]  Dél-Oszétia [27] Abházia [27] Hegyi-Karabah [28] [szerkesztés] Megjegyzések ^ Franciaországból Korzika szigete és Földközi-tenger partvidéke Dél-Európához tartozik ^ Romániát elsősorban Erdély miatt sorolják Közép-Európához, bizonyos felosztások szerint a Kárpátokon kívüli része Kelet-Európához tartozik, mások történelmi-kulturális alapon Délkelet-Európához sorolják ^ Horvátországot főként a partvidéki területek miatt sorolják Délkelet-Európához, történelmi és kulturális alapon, valamint a szlavóniai területei révén közép-európainak is szokás tekinteni. ^ A Vajdaság Közép-Európához tartozik. ^ a Kalinyigrádi terület Közép-Európához tartozik ^ Litvániát bizonyos felosztások Közép-Európához sorolják ^ Franciaország területének szerves részei Európán kívül: Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Saint Pierre és Miquelon. ^ 2007. július 1-jétől Hollandia szerves része lett az Európán kívüli Bonaire, Saba és Sint Eustatius. ^ Portugáliához tartozik az Atlanti-óceánon található Madeira és az Azori-szigetek. ^ Spanyolországhoz tartozik Európán kívül: a Kanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedő Ceuta és Melilla. ^ A Vatikánt egyesek nem ismerik el államként, hanem speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik. ^ Azerbajdzsán területének nagyobb része Ázsiában található. ^ Grúzia területének egy része Ázsiában található. ^ Kazahsztánt ázsiai országnak szokás tekinteni, bár területének 13%-a Európában van. ^ Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Urál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik. ^ Törökország 97%-a Ázsiában terül el, csak a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában (3%). ^ Ciprus Ázsiához tartozik, de a hagyomány európai országnak tekinti. ^ Örményország Ázsiában található, de hagyományosan európai országnak szokás tekinteni. ^ 2008. február 17-én egyoldalúan kikiáltotta elszakadását Szerbiától, jelenleg még csak néhány tucat állam (Magyarország is) ismerte el. (→ Koszovó függetlenségét elismerő országok listája) ^ A Máltai Lovagrendet egyesek a világ legkisebb államának tekintik, mások speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik. ^ Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén. ^ Dán autonóm külső tartomány. ^ Brit autonóm tengerentúli terület. ^ a b c Brit koronatartozék. ^ Ciprus szigetének északi részén található, csak Törökország ismeri el hivatalosan. ^ Moldova területén. ^ a b Grúzia területén. ^ Azerbajdzsán területén. [szerkesztés] Kapcsolódó témák Kontinens Európai országok kormányfőinek listája Európa országai betűrendben (területtel és népességgel) Európai országok terület szerinti rangsora Európai országok népesség szerinti rangsora Európai országok GDP szerinti listája Európai országok zászlóinak képtára Európai Egyesült Államok Európa címerei Wikihírek egyik portáljához itt egy link: Európa Európai zászló Euró [szerkesztés] Külső hivatkozások A Wikimedia Commons tartalmaz Európa témájú médiaállományokat. Európa földrajzi atlasza Európa Kvíz Európa fotótérkép - feltölthető fotó a pontos helyszín bejelölésével m·v·sz Kontinensek     Afro-Eurázsia Amerika Eurázsia Óceánia     Afrika Antarktisz Ázsia Ausztrália Európa Észak-Amerika Dél-Amerika m·v·sz A Föld régiói    Afrika Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat    Amerika Dél · Észak · Karib-térség · Közép · Latin    Ázsia Dél · Délkelet · Délnyugat · Észak · Kelet · Belső · Közép    Európa Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat    Ausztrália és Óceánia Ausztrália · Melanézia · Mikronézia · Polinézia    Sarkvidékek Antarktisz · Arktisz    Óceánok Atlanti · Csendes · Déli · Indiai · Északi-sarki m·v·sz Európai országok    Dél-Európa Andorra · Málta1 · Olaszország1 · Portugália1,2 · Spanyolország1,2 · San Marino · Vatikán    Délkelet-Európa Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária1 · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 · Montenegró · Szerbia · Törökország4    Észak-Európa Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1    Kelet-Európa Azerbajdzsán4 · Fehéroroszország · Grúzia4 · Kazahsztán4 · Moldova · Oroszország4 · Örményország5 · Ukrajna    Közép-Európa Ausztria1 · Csehország1 · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 · Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1    Nyugat-Európa Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco Függő területek Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget · Svalbard Vitatott státusú területek Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó · Szuverén Máltai Lovagrend 1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögországgal a neve miatt vitában van